A kockázat szerepe a könyvvizsgálatban = The role of risk in external audits

A tanulmány a kockázatnak és a kockázatok felmérésének az éves beszámolók (pénzügyi kimutatások) könyvvizsgálatban betöltött szerepével foglalkozik. A modern könyvvizsgálat – belső és külső korlátainál fogva – nem létezhet a vizsgált vállalkozás üzleti kockázatainak felmérése nélkül. Olyannyira igaz ez, hogy a szakma alapvető szabályait lefektető nemzeti és nemzetközi standardok is kötelező jelleggel előírják az ügyfelek üzleti kockázatainak megismerését. Mindez nem öncélú tevékenység, hanem éppen ez jelenti a könyvvizsgálat kiinduló magját: a kockázatbecslés – a tervezés részeként – az audit végrehajtásának alapja, és egyben vezérfonala. A szerző először bemutatja a könyvvizsgálat és a kockázat kapcsolatának alapvonásait, azt, hogy miként jelenik meg egyáltalán a kockázat problémája a könyvvizsgálatban. Ezt követően a különféle kockázatalapú megközelítéseket tárgyalja, majd néhány főbb elem kiragadásával ábrázolja a kockázatkoncepció beágyazódását a szakmai szabályozásba. Végül – mintegy az elmélet tesztjeként – bemutatja a kockázatmodell gyakorlati alkalmazásának néhány aspektusát. ______ The study examines the role of risk and the assessment of risks in the external audit of financial statements. A modern audit – due to its internal and external limitations – cannot exist without the assessment of the business risk of the entity being audited. This is not a l’art pour l’art activity but rather the very core of the audit. It is – as part of the planning of the audit – a guideline to the whole auditing process. This study has three main sections. The first one explains the connection between audit and risk, the second discusses the different risk based approaches to auditing and the embeddedness of the risk concept into professional regulation. Finally – as a test of theory – some practical aspects of the risk model are discussed through the lens of former empirical research carried out mostly in the US. The conclusion of the study is that though risk based models of auditing have many weaknesses they still result in the most effective and efficient high quality audits

A kockázatbecslés elmélete és hazai gyakorlata a könyvvizsgálatban = The theory of risk assessment and its domestic practice in financial audit

Könyvvizsgálati vagy ahhoz hasonló tevékenységet több ezer év óta végeznek. Ma már a könyvvizsgálat elsődleges célja bevallottan a felhasználók (stakeholders) pénzügyi kimutatások iránti bizalmának növelése. Napjaink könyvvizsgálatában a könyvvizsgálati kockázat mérésének központi jelentősége van: a releváns nemzetközi (és nemzeti) könyvvizsgálati standardok kivétel nélkül mind kockázatalapú könyvvizsgálatot követelnek meg, ugyanakkor a témához kötődő kategóriák meglehetősen puhák, a kockázatmérés (illetve -becslés) módszerei kidolgozatlanok és javarészt nem számszerűsítettek. Adott tehát egy társadalmi szempontból kiemelkedően fontos, ugyanakkor kockázatos szakma, ahol a kockázatok felmérésének és kontrollálásának központi szerepe van – ezt a témát jártam körül az értekezésben. Munkámban azt kívántam megvizsgálni, hogy miként fejlődött a könyvvizsgálati kockázat koncepciója, hol találhatóak a gyökerei a közgazdasági szakirodalomban, illetve milyen irányokban kutatják a modell továbbfejlesztésének lehetőségeit, beleértve a módszertani irányzatokat és a tartalmi kritikákat egyaránt. Empirikus kutatásomat pedig elsősorban annak a kérdésnek szenteltem, hogy mennyiben van relevanciája, magyarázó ereje ennek a modellnek napjaink magyarországi könyvvizsgálati gyakorlata szempontjából

A bizonyosságfüggvények elméletének alkalmazása a pénzügyi kimutatások ellenőrzésében (The application of the theory of belief functions in the audit of financial statements)

A könyvvizsgálati kockázat a téves auditjelentés kiadásának kockázata olyan esetekben, amikor a beszámoló lényeges hibás állítást tartalmaz. Ez a kockázat indirekt módon a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások működésében is megjelenik azokban az esetekben, amikor a lényeges hibás állítást a finanszírozott vállalkozás auditált beszámolója tartalmazza, amelynek az alapján finanszírozási döntést hoznak, vagy a finanszírozás folytatásáról a beszámolóban szereplő, hibás információkból számított hitelkovenánsok alapján döntenek. A könyvvizsgálat kockázatában a vizsgált gazdálkodó üzleti kockázatai tükröződnek vissza, ezért a kockázat felmérése és az ellenőrzés ennek alapján való megtervezése, majd végrehajtása kulcsfontosságú. Jelen tanulmány – kapcsolódva a Hitelintézeti Szemle 2011. évi 4. számához – szintén a kockázat és bizonytalanság témakörét tárgyalja, pontosabban ennek egy gyakorlati vetületét: a bizonyosságfüggvények (belief functions) alkalmazását a könyvvizsgálatban; mindezt a teljesség és a tankönyvszerű rendszerfelépítés igénye nélkül. A módszer ugyanis hazánkban szinte ismeretlen, nemzetközi viszonylatban viszont empirikus kutatásban is rámutattak már az alkalmazás lehetséges előnyeire a hagyományos valószínűségelméleten alapuló számszerű kockázatbecslésekkel szemben. Eszerint a bizonyosságfüggvények jobban reprezentálják a könyvvizsgálóknak a kockázatról alkotott képét, mint a valószínűségek, mert – szemben a hagyományos modellel – nem két, hanem három állapotot kezelnek: a pozitív bizonyíték létezését, a negatív bizonyíték létezését és a bizonyíték hiányának esetét. _______ Audit risk is the risk that the auditor expresses an inappropriate audit opinion when the fi nancial statements are materially misstated. This kind of risk indirectly appears in the fi nancial statements of fi nancial institutions, when the material misstatement is in the fi nanced entity’s statements that serve as a basis for lending decisions or when the decision is made based upon credit covenants calculated from misstated information. The risks of the audit process refl ect the business risks of the auditee, so the assessment of risks, and further the planning and performance of the audit based on it is of key importance. The current study – connecting to No 4 2011 of Hitelintézeti Szemle – also discusses the topic of risk and uncertainty, or to be more precise a practical implementation of the aforementioned: the application of belief functions in the fi eld of external audit. All this without the aim of achieving completeness or textbook-like scrutiny in building up the theory. While the formalism is virtually unknown in Hungary, on the international scene empirical studies pointed out the possible advantages of the application of the method in contrast to risk assessments based on the traditional theory of probability. Accordingly, belief functions provide a better representation of auditors’ perception of risk, as in contrast to the traditional model, belief functions deal with three rather than two states: the existence of supportive evidence, that of negative evidence and the lack of evidence

A vállalati likviditásmenedzsment számviteli támogatása (Accounting support for company’s liquidity management)

A cikk kiindulópontja, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások által kötelezően elkészítendő éves pénzügyi kimutatások (számviteli beszámolók) olyan információbázist jelentenek, amelyek segítséget nyújthatnak egyrészről a vállalati likviditásmenedzsment támogatásához, másrészről a vállalkozások likviditási helyzetének megítéléséhez. A cikk első fele felvázolja a vállalkozások pénzügyi helyzetét bemutató adatok számviteli kereteit, bemutatja a likviditás fogalmának egyes értelmezéseit, majd részletesen kitér arra, hogy a likviditás utólagos vizsgálatához, illetve előrejelzéséhez milyen korrekciókat kell (lehet) végezni a számviteli beszámoló adatain. A cikk második fele az elemzés lehetséges módjait és eszközeit veszi számba, kitérve a statikus és dinamikus elemzés közötti különbségek bemutatására, az egyes mutatók számításának lehetséges módjaira és értelmezésükre, mindvégig szem előtt tartva az alkalmazás korlátait. ________ The study examines how information provided by accounting information systems could support companies’ liquidity management. The starting point is that compulsory financial statements prepared by economic entities embody an adequate information basis, which could help liquidity management as well as the judgement of liquidity. The first part of the study introduces the various interpretations of liquidity and gives a detailed description of the adjustments that need to be made on accounting data for an a posteriori examination of liquidity and to be able to forecast liquidity. The second part discusses the possible means and tools of analysis, including the differences between static and dynamic methods and the calculation and interpretation of the various ratios widely used by professionals. The conclusion is that there is no best-practice method or ratio, but rather a wide range of tools is to be used when one is willing to gain a complex and comprehensive insight about an entity’s liquidity

Implementation of IFRS for SMEs in emerging economies: Stakeholder perceptions in the Czech Republic, Hungary, Romania and Turkey

This research investigates the perceptions of stakeholders involved in financial reporting in four emerging economies (the Czech Republic, Hungary, Romania, and Turkey) regarding the possible implementation of IFRS for SMEs, in terms of costs, benefits, and strategy of adoption. In-depth, semi-structured interviews were conducted with representatives of main stakeholders (preparers, auditors, regulators, professional bodies, and users). We find more support for IFRS for SMEs implementation in these four countries than suggested by the results of the European Commission's consultation for the European Union. Interviews reveal differences between stakeholder groups and between countries regarding the preferred implementation approach (mandatory adoption, voluntary adoption or convergence of national regulations with IFRS for SMEs). Interviews indicate the most support for the convergence approach. However, users oppose convergence and prefer the adoption of IFRS for SMEs. The convergence approach moves regulators' attention from users' needs to preparers' preferences and preparedness. This finding is relevant in the decision-making process of national regulators, who should balance the needs of various stakeholders, but also the country's political and economic objectives. © 2013 John Wiley & Sons Ltd